Hányással járó állapotok (csak erős gyomrúaknak)

Hányással járó állapotok (csak erős gyomrúaknak)

  A hányás védekezési folyamat, melynek során a szervezet megszabadul a tápcsatornába került,...

MIÉRT KIVÉTELESEK A GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSI SZÜKSÉGLETEI? (A Vita-squares-ről röviden)

MIÉRT KIVÉTELESEK A GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSI SZÜKSÉGLETEI? (A Vita-squares-ről röviden)

  A GYEREKEKNEK MINDEN NAP EGY ÚJABB KALANDOT JELENT A gyerekek örökmozgók; fára másznak,...

COPD - a kettős gyilkos

COPD - a kettős gyilkos

  Napjainkban a COPD a negyedik leggyakoribb halálok a fejlett ipari országokban és Közép-Kelet...

  • Hányással járó állapotok (csak erős gyomrúaknak)

    Hányással járó állapotok (csak erős gyomrúaknak)

    Published in 2014

  • MIÉRT KIVÉTELESEK A GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSI SZÜKSÉGLETEI? (A Vita-squares-ről röviden)

    MIÉRT KIVÉTELESEK A GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSI SZÜKSÉGLETEI? (A Vita-squares-ről röviden)

    Published in 2014

  • COPD - a kettős gyilkos

    COPD - a kettős gyilkos

    Published in 2014

 

Napjainkban a COPD a negyedik leggyakoribb halálok a fejlett ipari országokban és Közép-Kelet Európában egyaránt. Csak a koszorúér-betegség, a stroke (agyi katasztrófa) és a tüdőrák előzi meg.

A COPD az angol nyelvű krónikus obtruktív tüdőbetegség nemzetközi rövidítése.

Előfordulása a fejlett országokban jelenleg 5-8 % körüli, de egyre fokozódik. A dohányzók körében jóval gyakoribb, mint a nem dohányzók esetében.

A COPD egy időben két betegség előfordulását jelenti. Az idült hörghurutot és a tudőtágulást. A hörgők nyálkahártyája a káros behatások miatt (pl. dohányzás) gyulladásba jön, megduzzad, izmai összahúzódnak, mirigyei fokozott váladéktermelésbe kezdenek. Ezek miatt lesz az állandó krákogás. A tüdőtágulat úgy jön létre, hogy a tüdőben (az áramlási akadály ,miatt) növekszik a ki nem légzett levegő mennyisége, levegőcsapdák alakulnak ki, a léghólyagok feszülnek, megrepednek. Ennek eredményeként csökken a légzőfelület.

A betegség során kialakult gyulladásos állapot kihat a szervezet többi szöveteire is. Károsodik és csökken a szívizom és a vázizom mennyisége, a csontok veszítenek tömegükből, általános izomsorvadás és gyengeség lép fel.

A COPD-s tünetek összessége nincs egyszerre jelen mindenkinél, de legaláb egy a felsoroltak közül jelen van.

Nehézlégzés, légszomj

A leggyakoribb és legelőször jelentkező tünet. Ekkor sajnos sok esetben a betegség már előrehaladott. A beteg azt érzi, hogy mellkasa, tüdeje nyomás alatt áll és így nehezen veszi a levegőt.

Fokozott váladékképződés, bőséges köpetürítés

Az elhúzódó hörgőgyulladás következtében a hörgők váladéktermelése fokozódik. Ez védekező és tisztuló mechanizmus, melynek során a légcsőben nyákos váladék termelődik. A nyálkahártya igyekszik az irritációt okozó szennyeződést eltávolítani.

Sípoló hangú légzés, a kilégzés nehezebbé válik és elnyúlik

Fizikai terheléskor fulladás jelentkezik

A nehézlégzés valakinél csak fizikai aktivitás esetén, valakinél nyugalmi helyzetben is jelentkezik (ez a tünet szívbetegségre is utalhat).

A tüdőben az oxigén felvétel kisebb felületen tud végbemenni, ami a gyorsabb kifáradást és alacsonyabb fizikai teljesítményt okoz.

Visszatérő, gyakori hörghurut tünetek

Gyakori hurutos köhögés, elsősorban reggelente. Akkor tekinthető krónikusnak, ha a gyulladásos, köpetürítéses állapot több hónapon keresztül is fennáll.

COPD tünete súlyos esetben a tágult mellkas. A tüdőtágulás miatt az alsó bordaközök belélegzéskor behúzódnak, kilégzéskor az ajkak csücsörítése jellemző.

COPD vizsgálata

A COPD különösen alattomos betegség. Az első tünetek jelentkezésekor már előrehaladott stádiumban is lehet. A legnagyobb kockázat a 40 év feletti dohányos lakosság.

A betegek kivizsgálása az alábbi módszerekkel történik:

  • Légzésfunkciós vizsgálat (spirometria)
  • Testpletizmográfia
  • Mellkasröntgen
  • EKG
  • Terheléses vizsgálatok
  • Pulzoximéter
  • Vérgázvizsgálat
  • Diffúziós vizsgálat

Az orvosi rendelőben az első lépés a pontos kórelőzmény felvétele. Ebből kiderülnek a beteg panaszai, a légzési rendellenesség tüneteinek kikérdezésén keresztül. (Mióta észleli a panaszokat, milyen köhögése van, stb?) ezután valószínűsíthető, hogy szakorvoshoz utalás következik.

A szakorvos a beteg fizikális vizsgálata során meghallgatja a légzést kísérő hangokat, kiegészítő vizsgálatokat rendel el, amelyből megpróbálja felállítani a diagnózist.

Ha sikerült megfelelően megállapítani a diagnózist, akkor következhet a betegség kezelése.

A COPD kezelés célja a betegek panaszainak az enyhítése, az életminőségük javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása vagy lehetőség szerinti lassítása. Erre gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségek egyaránt vannak. A gyógyszereket legjobb egyenesen a légutakba juttatni, akkor fejtik ki legjobban a hatásukat és akkor a legkisebb a mellékhatásuk is. (Lényeges az eszközök megfelelő használatára megtanítani a beteget.) Olykor nélkülözhetetlen a vénás adagolás, de ennek eldöntése orvosi/szakorvosi feladat. A nem gyógyszeres kezelés a légzőtorna valamint pl. a sóterápia.

Mint minden betegség kezelésében, a COPD kezelésében is a megelőzés és a korai felismerés a legfontosabb. Mint már említettem a legveszélyeztetettebb korosztály a 41 feletti dohányosok. Részükre kiemelten fontos lenne a rendszeres, legalább 3-5 évente történő szűrővizsgálat, ahol a  légzésfunkció mérése megtörténhet. A légzésfunkciós vizsgálat időben feltárhatja azt, hogy a COPD kialakulóban van, tehát a COPD súlyosbodása megelőzhetővé válik. Legbiztosabb a dohányfüst kerülése.

Mindenki figyeljen oda a köhögésre, krákogásra, köpetürítésre, nehéz légzésre, forduljon időben orvoshoz, ha ezeket észleli.

 

dr. Léka Tibor

Háziorvos

 

Joomla Templates by Joomla51.com