Égetés helyett komposztálás: valódi rezsicsökkentés felé...

Égetés helyett komposztálás: valódi rezsicsökkentés felé...

  Sokszor csak akkor változtatunk egy káros szokásunkon, ha a pénztárcánk szólít... Az...

Körben állunk… Ökokörben

Körben állunk… Ökokörben

  Manapság oly sokszor halljuk, hogy sok a hulladék, globális felmelegedés, öko, bio…,  hogy már...

  • Égetés helyett komposztálás: valódi rezsicsökkentés felé...

    Égetés helyett komposztálás: valódi rezsicsökkentés felé...

    Published in 2014

  • Körben állunk… Ökokörben

    Körben állunk… Ökokörben

    Published in 2014

 

Manapság oly sokszor halljuk, hogy sok a hulladék, globális felmelegedés, öko, bio…,  hogy már nem is figyelünk oda igazán. Vajon tudnak még újat mondani ezekben a témákban? Nos, szerintem igen! Találkoztam nemrég egy új kezdeményezéssel, mely arról szól, hogy hogyan lehet a háztartásunkban fellelhető több száz vegyszertől megszabadulni, illetve radikálisan csökkenteni. Igen, jól olvasták, TÖBB SZÁZ vegyszert tart mindenki otthon! Ha nem hiszi, megmutatom! Vagy hogy lehet az energiával jobban gazdálkodni? Igen, mindenki legyint csak, ez már igazán elcsépelt, és mi értelme van? Talán ha a családi kasszát óvjuk vele, akkor jobban odafigyelünk ezekre a dolgokra? Mert ebben az új dologban pontosan erről van szó!

Ez egy pénztárcakímélő program, Ökokörnek hívják.

A kezdeményezés mottója: háztartásboldogítás a közösség segítségével. Háztartásboldogítás? Nem éppen szokványos szókapcsolat, igaz? Mégis nagyon találó! Mert ha mi boldogabbak vagyunk, a háztartásunk is az!

Nemrég a nyugdíjas klubban hangzottak el jobbnál-jobb ötletek. Érdemes beszélgetnünk egymással!

Bakonyjákón is lehetnénk boldogabbak a háztartásunkkal együtt! A lehetőség adott: a könyvtári nyitva tartás ideje alatt a gyermekeket várjuk a hulladékcsökkentési projektre (konzervdoboz és/vagy pet palack, kevés spárga vagy kötöző madzag és némi újságpapír szükséges hozzá – ennyit kell csak hozni a háztartásból), melyben új ruhát kapnak a konzervek, és újfajta funkciót adunk a hulladék papírnak. Akár ajándékba is készülhetnek! Az alkotások képe a könyvtárat fogja díszíteni, kiállítást rendezünk a belőlük!

A felnőttekkel ötletelünk és tapasztalatot cserélünk a háztartásban fellelhető olyan kevésbé szükséges dolgokról, melyek másnál már kicserélődtek, megszűntek.

Akinek kedve van, csatlakozhat a csoporthoz, és a program végén mérhetően „boldogabb” lesz a pénztárcája!

A gyermekprogram már elkezdődött, ezt a könyvtáros felügyeli, az ötletbörzét egy tapasztalt vezető koordinálja, melyre mindenkit szeretettel várunk november 18-án 17 órai kezdettel.

 

Felnőttek és gyerekek dolgozzunk együtt!

 

Kis Katalin

 

 

Sokszor csak akkor változtatunk egy káros szokásunkon, ha a pénztárcánk szólít...

Az egészségügyi szempontokról (inkább veszélyekről – pl. felszabaduló káros anyagok) korábbi lapszámokban olvashattunk, ahogy arról is, hogy mit rakhatunk a komposztba, mit nem...

     Az elmúlt ősz kellemetlen tapasztalatai alapján talán hiányzik még két megvilágítás. Ha eltérő motivációink dominánsak, íme egy kis válogatás hazánk Alaptörvényéből. Alkotmányos jogunk többek között a „testi és lelki egészség” is. (vö. XX./2.) Másrészt: „Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.” (XXI./2.) Mielőtt a szankciók részletezésére kerülne sor, könnyen beláthatjuk, hogy érdemes inkább megelőznünk a bajokat és fölösleges többletköltségeket (büntetés).

     Azt az érvet is részletezhetjük egy kicsit, amely a pozitív oldalon is köti a témát a zsebünkhöz is. Egyszerű gazdaságossági megfontolással, ha egy átlagos

 magyar évente kb. 300 kg hulladékot termel, s ennek a háztartási hulladéknak kb. 30%-a komposztálható szerves anyag*, akkor a szeméthegyek növelése mellett ugye az sem mindegy, hogy mennyi a szemétszállítási díjunk...
Másrészt pedig panaszkodunk, hogy kevés már a tápanyag a talajban, egyre terjednek a hiánybetegségek... 
     Ha mindezek helyett értékes anyagokat forgathatunk vissza a talajba, többszörösen is jól járunk. Aki vett már állati trágyát, tudja, milyen drága. Sokkal kevesebb elég belőle, ha van komposztunk is, melynek előállítására bárki képes.

     Ez pedig már nem csak manipulálás a számokkal, amelynek hátulütője pl. más szolgáltatások (pl. kéményseprés) kimaradása vagy sérülése, munkahelyek leépítése stb., hanem egyszerűen mi is jól járunk és a természet is.

     További részletek a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata jóvoltából az alábbi linken.
*: Forrás: www.kothalo.hu/kiadvanyok/kompfuz.pdf

     Akinek nincs internet-hozzáférése, de érdekli, keressen meg a falunapon, s szívesen segítek.

Felelős szemléletben bízva :)

Nyőgér István

 

 

A becsületes nevén harlekinkaticaként jegyzett faj tömegesen lepte el idén is házaink falát, ablakokat. Még a szúnyogháló sem volt akadály, a legapróbb réseken is bepréselték magukat a hidegebb idő elől menekülve. Zacskószámra gyűjthettük őket a függönyökről, röpködtek a lakás legkülönbözőbb pontjain. Pár hét után úgy tűnt, hogy a porszívó a nappali igen megbecsült, állandó bútordarabjává válik, hogy az időközben elhalálozott egyedek ne a parkettán, ablakpárkányon, kanapén leljék meg örök békéjüket.

 Az invázió nem csak bennünket érint. Történetüket tekintve 2008-ban jöttek át nyugati sógorainktól az első harlekinkaticák, kiket népiesen csak rémkaticaként emlegetnek. Egy évvel később viszont már Romániát és Ukrajnát is szerencséltették jelenlétükkel. Azzal még nem lenne baj, hogy ennyien vannak, valahogy megtanulnánk velük együtt élni. Nagyobb probléma az, hogy a mi hagyományos kis piros hétpettyes katicáinkat teljesen kiszorítják az életterükből. A katicabogarat méltán nevezik kis kerti doktornak, hiszen az egyik legszorgalmasabb „bio”-rovarirtó, rendben tartja a növényeinket. A harlekinkatica jóformán mindent megeszik, amit egy átlag katicabogár. Ám, ha elfogy a táplálék, képes az őshonos katicafajok lárváit is felfalni.

De ez még nem minden! Eddigi észrevételek alapján megrágja az almát, a körtét és a málnát is. Pollenfogyasztásával, a virágok megrágásával csökkenti a termés mennyiségét. A szőlőszemeket megmászva, feldolgozás során a bogár testéből keserű vegyületek kerülhetnek a mustba.

A szabadban ártalmatlanok, viszont ha eljön a hidegebb idő, kérdezés nélkül beköltöznek melegebb helyekre.  A harlekinkaticák csípős szagú sárgás, illékony váladékot bocsátanak ki, ha veszélyben érzik magukat, ürülékük pedig allergiás reakciókat válthat ki!

Nem túl hálás vendég, ha beköltözik a házba, ügyeljünk arra, hogy sohasem egyedül érkezik!

Miután elég népes társaság, megszabadulni is nehéz tőlük. Számos kemikáliával szemben ellenállók, az egyéb rovarirtókat pedig azért nem ajánlják a szakemberek, mert – pont a saját kis katicáink védelmét szem előtt tartva – nem csak a rémségeket pusztítják el. Terjedésüknek egyelőre úgy tűnik, csak a hideg és a magas hegyek szabnak határt. És mivel sem költözni, sem megfagyni nem akarunk, már csak egyet tehetünk: elő a porszívókkal, harcra fel!

 

Léber-Gottschall Kata


 

2011. novemberi számunkban olvashattak egy cikket „Ha zavar az avar” címmel, melyben részletesen foglalkoztunk a kerti zöldhulladék, a lehullott avar égetésének veszélyeivel.

Több olvasó jelezte a Szerkesztőségnek, melyeket ezúton is köszönünk, hogy bár még nincs ősz, a kerti hulladék égetésének kellemetlen tüneteit már tapasztalta a faluban.

Az említett cikkben részletesen foglalkoztunk a problémával, melyre megoldást is kínáltunk, mégpedig egy nagyon egyszerű módszerrel, a komposztálással.

Részlet a cikkből:

„Nézzük, mit mond a szakirodalom:
 Egy átlagos kerti tűz, kb. 100 kg kerti hulladék égetésekor nagy mennyiségben szabadul fel fulladást okozó szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok, és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk a benza-pirén. Nem is beszélve arról, hogy nem ritkán a meggyújtott zöldhulladék közé sajnos gyakran keveredik egyéb háztartási szemét, műanyag flakonok vagy épp használt gumiabroncs, melyek égése során még több és mérgezőbb vegyület kerül a levegőbe. Pedig van egy igen egyszerű és környezetbarát módja a kerti hulladékok megsemmisítésének. Ez pedig nem más, mint a komposztálás. Biztosan mindenki ismeri már a kifejezést, de sokszor úgy hallunk róla, mint valami hókusz-pókuszról. Pedig nem kell hozzá bűvészdoboz vagy varázspálca, sem drága tárolóedények. Az eljárás teljesen egyszerű, semmibe nem kerül és nemhogy nem szennyezzük a környezetünket vele, még hasznot is hajt nekünk, hiszen a komposztból a földbe kerülő anyagok megfelelő trágyázást tudnak biztosítani kertünk földjének.”

A legutóbbi Zöld sarok cikk szintén a komposztálás folyamatáról, hasznosságáról szólt, amihez az adta az aktualitást, hogy családonként két darab komposztáló ládát kaptak a családok a Csalán Egyesület jóvoltából. Használjuk hát ezeket az edényeket erre a célra és mentesítsük környezetünket, szomszédainkat az avarégetés kellemetlenségeitől.

A teljes cikk elolvasható a Jákói Hírmondó 2011. novemberi számában, illetve a honlapon a Zöld sarok rovatban!

 

Léber-Gottschall Katalin

 

 

A Föld Napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, amikkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.

Alkategóriák

Joomla Templates by Joomla51.com